Magyar film és irodalom: az adaptáció című kurzusunkat – melyet a Pannon Egyetem Humántudományi Karán hirdettünk meg – az idei szemeszterben sajátosan zártuk: nappali és levelező tagozatos hallgatóinkkal afféle mini-konferenciát rendeztünk. Ennek eredményeként több izgalmas előadás is elhangzott, színes prezentációkkal kísérve. A következőkben ezeket osztjuk meg olvasóinkkal.
A résztvevők elsősorban ún. normatív elemzésekre vállalkoztak, azaz az irodalmi szövegeket „olvasták össze” a filmes adaptációkkal, elsősorban a cselekmény menetére és a karakterábrázolásokra fókuszálva. Többen ismertették a művek szerzőinek életrajzi hátterét is, kiemelve az egyes munkásságok fontosabb állomásait, majd rátértek az adaptáció tárgyául választott regényre vagy épp novellagyűjteményre, végül pedig magára a filmalkotásra. Amennyiben egy adott szövegnek több megfilmesítését is ismertük, ezekről is szót ejtettünk.
Balogh Adrienn Kosztolányi Dezső Pacsirta címet viselő híres regényének legújabb, azaz 2022-es adaptációjával foglalkozott. A filmet Paczolay Béla rendezte. Az előadás kitért a Kosztolányi-életmű fontosabb állomásaira is. A PDF innen letölthető:
Bodnár-Józsa Ildikó szintén Kosztolányi Pacsirta című regényét vette elő, ám ő az 1963-as, tehát a legelső filmadaptációról tartott előadást. A parádés szereposztással bíró alkotást – melyben Páger Antaltól Tolnay Klárin és Nagy Annán át egészen Latinovitsig és Törőcsik Mariig szinte mindenki felvonul – Ranódy László rendezte. A PDF innen letölthető:
Hömöstrei Péter Krúdy Gyula novelláinak világába kalauzolt bennünket, és Huszárik Zoltán jeles klasszikusáról, az 1971-es Szindbád című filmről beszélt. Kiemelte az ikonikus vendéglői jelenetet, valamint utalt Dayka Margit és Latinovits Zoltán emlékezetes kettősére is. A PDF innen letölthető:
Klug Orsolya ugyancsak Kosztolányi-regénnyel foglalkozott: ő az Édes Anna – Fábri Zoltán 1958-as remeke utáni – újabb feldolgozását, az Esztergályos Károly által rendezett, 1990-ben készült változatot „olvasta össze” fejezetről-fejezetre az irodalmi szöveggel. A PDF innen letölthető:
Makó Boldizsár Csáth Géza munkásságának megfilmesítési lehetőségeit választotta elemzése tárgyául, azon belül is Szász János Ópium címet viselő alkotását emelte ki. A magyar–német–amerikai filmdrámát 2007-ben láthatta először a hazai mozik közönsége. A PDF innen letölthető:
Rompos Csilla Rita Kosztolányi Dezső közismert regényének, az Aranysárkánynak a filmes feldolgozását értelmezte. A Ranódy László által rendezett alkotást 1966-ban mutatták be, s azóta is ez az egyetlen adaptációja az irodalmi műnek. A PDF innen letölthető:
A jövőben tervezünk további – részben hallgatói, részben oktatói-kutatói – konferenciákat, melyekről rendre hírt adunk majd blogunkon, illetve Facebook-oldalunkon is.
Comments